Hívjon minket
+86-18368375685
Küldj egy emailt nekünk
sales@zjhaili.cn
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
2022-10-12
A világ ruházatának csaknem fele poliészterből készül, és a Greenpeace előrejelzése szerint ez az összeg 2030-ra csaknem megduplázódik. Miért? A sportos trend, ha az egyik fő ok a hátterében: egyre több fogyasztó keresi a rugalmasabb, ellenállóbb ruhadarabokat. A probléma az, hogy a poliészter nem fenntartható textilválaszték, mivel polietilén-tereftalátból (PET), a világon a leggyakoribb műanyagból készül. Röviden, ruháink többsége kőolajból származik, míg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) drasztikus lépésekre szólít fel annak érdekében, hogy a világ hőmérsékletét az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 °C-kal tartsuk.
Egy évvel ezelőtt a Textile Exchange non-profit szervezet több mint 50 textil-, ruházati és kiskereskedelmi vállalatot (köztük olyan óriáscégeket, mint az Adidas, a H&M, a Gap és az Ikea) hívott ki, hogy 2020-ig 25 százalékkal növeljék újrahasznosított poliészter felhasználásukat. Sikerült: a múlt hónapban , a szervezet közleményt adott ki, amelyben azt ünnepelték, hogy az aláírók nem csak teljesítették a kitűzött célt két évvel a határidő előtt, hanem azt is túlteljesítették azáltal, hogy 36 százalékkal növelték újrahasznosított poliészter felhasználásukat. Ezen kívül még tizenkét vállalat ígéretet tett arra, hogy idén csatlakozik a kihíváshoz. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az összes poliészter 20 százalékát újrahasznosítják.
Az újrahasznosított poliésztert, más néven rPET-et, úgy nyerik, hogy megolvasztják a meglévő műanyagot, és újra fonják új poliészter szálká. Noha nagy figyelmet fordítanak a fogyasztók által kidobott műanyag palackokból és tartályokból készült rPET-re, a valóságban a polietilén-tereftalát a posztindusztriális és a fogyasztás utáni alapanyagokból egyaránt újrahasznosítható. De, hogy csak egy példát említsek, öt üdítős üveg elegendő rostot termel egy extra nagy pólóhoz.
Bár a műanyag újrahasznosítása vitathatatlanul jó ötletnek tűnik, az rPET ünnepe korántsem egyhangú a fenntartható divat közösségében. A FashionUnited mindkét oldalról összegyűjtötte a fő érveket.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
Újrahasznosított poliészter: a profik
1. A műanyagok ne kerüljenek hulladéklerakókba és az óceánokba – Az újrahasznosított poliészter új életet ad annak az anyagnak, amely biológiailag nem lebomlik, és egyébként a hulladéklerakókba vagy az óceánba kerülne. Az Ocean Conservancy civil szervezet szerint évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, a jelenleg a tengeri környezetben keringő 150 millió tonnán felül. Ha ezt az ütemet tartjuk, 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal. A műanyagot az összes tengeri madár 60 százalékában és az összes tengeri teknősfaj 100 százalékában találták meg, mert összetévesztik a műanyagot a táplálékkal.
Ami a szemétlerakást illeti, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége arról számolt be, hogy az ország hulladéklerakói csak 2015-ben 26 millió tonna műanyagot fogadtak be. Az EU becslése szerint évente ugyanennyit termelnek majd tagjai. A ruha kétségtelenül a probléma nagy részét képezik: az Egyesült Királyságban a Waste and Resources Action Program (WRAP) jelentése szerint évente körülbelül 140 millió font értékű ruha kerül hulladéklerakókba. „A műanyaghulladék elszállítása és hasznos anyaggá alakítása nagyon fontos az emberek és környezetünk számára” – mondta Karla Magruder, a Textil Exchange igazgatótanácsának tagja a FashionUnitednek küldött e-mailben.
2. Az rPET ugyanolyan jó, mint a szűz poliészter, de kevesebb erőforrást igényel az előállítása - Az újrahasznosított poliészter minőségét tekintve szinte megegyezik a szűz poliészterrel, de előállítása 59 százalékkal kevesebb energiát igényel a szűz poliészterhez képest egy 2017-es tanulmány szerint a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. A WRAP becslése szerint az rPET termelése 32 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátást a hagyományos poliészterhez képest. „Ha megnézzük az életciklus-értékeléseket, az rPET lényegesen jobb pontszámot ér el, mint a szűz PET” – teszi hozzá Magruder.
Ezenkívül az újrahasznosított poliészter hozzájárulhat a kőolaj és a földgáz Földből történő kitermelésének csökkentéséhez, hogy több műanyagot állítson elő. „Az újrahasznosított poliészter használata csökkenti a kőolajtól, mint nyersanyagforrástól való függőségünket” – áll a Patagonia kültéri márka honlapján, amely leginkább arról ismert, hogy használt üdítős palackokból, használhatatlan gyártási hulladékból és elhasználódott ruházatból gyapjút készít. „Megfogja a selejteket, ezáltal meghosszabbítja a hulladéklerakók élettartamát és csökkenti a szemétégetők toxikus kibocsátását. Ez is elősegíti a már nem hordható poliészter ruházat új újrahasznosítási folyamatait” – teszi hozzá a címke.
„Mivel a világ PET-termelésének körülbelül 60 százalékát a poliészter adja – körülbelül kétszer annyit, mint amennyit műanyag palackokban használnak –, a poliészterszálak nem szűz ellátási láncának kifejlesztése jelentős hatással lehet a globális energia- és erőforrásigényre” – érvel az amerikai. a Nau ruházati márka, amely arról is ismert, hogy előtérbe helyezi a fenntartható textíliákat.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
Az Allbird cipőmárka, amely a fenntartható anyagokból készült cipőkről ismert, újrahasznosított műanyag palackokból készült cipőfűzőt használ.
Újrahasznosított poliészter: hátrányok
1. Az újrahasznosításnak megvannak a korlátai – Sok ruha nem csak poliészterből készül, hanem poliészter és más anyagok keverékéből. Ebben az esetben nehezebb, ha nem lehetetlen újrahasznosítani őket. „Bizonyos esetekben ez technikailag lehetséges, például poliészterrel és pamuttal keverve. De ez még mindig pilot szinten van. A kihívás az, hogy megtaláljuk azokat a folyamatokat, amelyek megfelelően bővíthetők, és még nem tartunk ott” – mondta Magruder tavaly a Suston Magazine-nak. A szöveteken alkalmazott bizonyos laminálások és kikészítések szintén újrahasznosíthatatlanná tehetik azokat.
Még a 100 százalékban poliészterből készült ruhákat sem lehet örökké újrahasznosítani. A PET újrahasznosításának két módja van: mechanikai és kémiai úton. „A mechanikai újrahasznosítás egy műanyag palack elvétele, kimosása, felaprítása, majd visszaforgatása poliészter forgácská, amely azután a hagyományos szálgyártási folyamaton megy keresztül. A kémiai újrahasznosítás azt jelenti, hogy egy hulladék műanyagot vesznek fel, és visszahelyezik az eredeti monomerekre, amelyek megkülönböztethetetlenek a szűz poliésztertől. Ezek ezután visszatérhetnek a szokásos poliészter gyártási rendszerbe” – magyarázta Magruder a FashionUnitednek. A legtöbb rPET-et mechanikai újrahasznosítással állítják elő, mivel ez a legolcsóbb a két eljárás közül, és nem igényel más vegyszert, mint a bemeneti anyagok tisztításához szükséges tisztítószereket. A svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal azonban „ezzel az eljárással elveszítheti erejét, és ezért szűzrosttal kell keverni”.
"A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a műanyagok korlátlanul újrahasznosíthatók, de a műanyag minden hevítéskor elfajul, így a polimer későbbi iterációja lebomlik, és a műanyagot gyengébb minőségű termékek előállításához kell használni" - mondta Patty Grossman, a társaság társalapítója. Two Sisters Ecotextiles, e-mailben a FashionUnitednek. A Textile Exchange ugyanakkor azt állítja a honlapján, hogy az rPET sok éven át újrahasznosítható: „az újrahasznosított poliészterből készült ruhák célja, hogy folyamatosan újrahasznosíthatók legyenek a minőség romlása nélkül” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a poliészter ruhaciklusban megvan a lehetőség, zárt hurkú rendszer” valamikor.
A Grossman gondolatmenetét követők azzal érvelnek, hogy a világnak általában kevesebb műanyagot kellene termelnie és fogyasztania. Ha a lakosság elhiszi, hogy mindent, amit kidobnak, újrahasznosítható, valószínűleg nem látnak problémát az eldobható műanyag termékek fogyasztásának folytatásában. Sajnos az általunk használt műanyagoknak csak egy kis részét hasznosítják újra. Az Egyesült Államokban az összes műanyag mindössze 9 százalékát hasznosították újra 2015-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint.
Azok, akik az rPET kevésbé ünnepélyes szemléletét szorgalmazzák, azzal érvelnek, hogy a divatmárkákat és a vásárlókat arra kell ösztönözni, hogy amennyire csak lehetséges, részesítsék előnyben a természetes szálakat. Végül is, bár az rPET előállítása 59 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a szűz poliészter, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet 2010-es jelentése szerint még mindig több energiát igényel, mint a kender, a gyapjú, valamint az organikus és a hagyományos pamut.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
2. A PET újrahasznosításának folyamata a környezetre is hatással van - Grossman szerint a poliészter újrahasznosítási folyamatával kapcsolatos másik probléma, hogy a mechanikai újrahasznosítással keletkező forgácsok színe eltérő lehet: egyesek ropogós fehérek, míg mások krémsárgák, megnehezítve a színkonzisztencia elérését. „Egyes festékezőknek nehéz fehéret szerezniük, ezért klóralapú fehérítőket használnak az alap fehérítésére” – magyarázza. „A festékfelvétel inkonzisztenciája megnehezíti a jó tételenkénti színkonzisztenciát, és ez magas szintű újrafestéshez vezethet, ami nagy víz-, energia- és vegyszerhasználatot igényel.”
Ezen túlmenően egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a PET-palackok antimont szivárogtatnak ki, egy olyan anyagot, amely „ismerten rákot okoz”, a Textile Exchange szavaival a honlapján. Az antimon-oxidot általában katalizátorként használják a PET-palackok és a poliészter gyártási folyamatában. A világ egészségügyi ügynökségei szerint nincs ok az aggodalomra, mivel a mennyiségek túl kicsik ahhoz, hogy mérgezőnek lehessen tekinteni (500 mg/kg PET). Ennek ellenére a Textile Exchange az rPET egyik „kihívásaként” az „antimon helyettesítésének megtalálását” nevezi meg.
Szintén tudományos vita folyik a CO2-kibocsátás kiszámításáról a szűz poliészter és az rPET összehasonlítása során, „mivel a szál első élettartamának hatása nem szerepel az újrahasznosított szálak átfogó környezeti értékelésében. Ha így lenne, az eredmények eltérőek lennének” – áll a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal jelentése szerint.
3. Az újrahasznosított poliészterből mikroműanyagok szabadulnak fel – Végül, de nem utolsósorban, néhány ellenző azt állítja, hogy az rPET megakadályozza, hogy a műanyag eljusson az óceánba. Még mindig megteszi, mivel a mesterséges anyagokból mikroszkopikus műanyag szálak – a hírhedt mikroműanyagok – szabadulhatnak fel. Az Egyesült Királyságban található Plymouth Egyetem legújabb tanulmánya szerint a mosógép minden egyes ciklusa több mint 700 000 műanyagszálat bocsáthat ki a környezetbe. Az Environmental Science Technology című folyóiratban 2011-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a mikroszálak a világ partjain található emberi eredetű törmelék 85 százalékát teszik ki. Nem számít, hogy a ruhák szűz vagy újrahasznosított poliészterből készülnek, mindkettő hozzájárul a mikroműanyag szennyezéséhez.
Egy évvel ezelőtt a Textile Exchange non-profit szervezet több mint 50 textil-, ruházati és kiskereskedelmi vállalatot (köztük olyan óriáscégeket, mint az Adidas, a H&M, a Gap és az Ikea) hívott ki, hogy 2020-ig 25 százalékkal növeljék újrahasznosított poliészter felhasználásukat. Sikerült: a múlt hónapban , a szervezet közleményt adott ki, amelyben azt ünnepelték, hogy az aláírók nem csak teljesítették a kitűzött célt két évvel a határidő előtt, hanem azt is túlteljesítették azáltal, hogy 36 százalékkal növelték újrahasznosított poliészter felhasználásukat. Ezen kívül még tizenkét vállalat ígéretet tett arra, hogy idén csatlakozik a kihíváshoz. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az összes poliészter 20 százalékát újrahasznosítják.
Az újrahasznosított poliésztert, más néven rPET-et, úgy nyerik, hogy megolvasztják a meglévő műanyagot, és újra fonják új poliészter szálká. Noha nagy figyelmet fordítanak a fogyasztók által kidobott műanyag palackokból és tartályokból készült rPET-re, a valóságban a polietilén-tereftalát a posztindusztriális és a fogyasztás utáni alapanyagokból egyaránt újrahasznosítható. De, hogy csak egy példát említsek, öt üdítős üveg elegendő rostot termel egy extra nagy pólóhoz.
Bár a műanyag újrahasznosítása vitathatatlanul jó ötletnek tűnik, az rPET ünnepe korántsem egyhangú a fenntartható divat közösségében. A FashionUnited mindkét oldalról összegyűjtötte a fő érveket.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
Újrahasznosított poliészter: a profik
1. A műanyagok ne kerüljenek hulladéklerakókba és az óceánokba – Az újrahasznosított poliészter új életet ad annak az anyagnak, amely biológiailag nem lebomlik, és egyébként a hulladéklerakókba vagy az óceánba kerülne. Az Ocean Conservancy civil szervezet szerint évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, a jelenleg a tengeri környezetben keringő 150 millió tonnán felül. Ha ezt az ütemet tartjuk, 2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal. A műanyagot az összes tengeri madár 60 százalékában és az összes tengeri teknősfaj 100 százalékában találták meg, mert összetévesztik a műanyagot a táplálékkal.
Ami a szemétlerakást illeti, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége arról számolt be, hogy az ország hulladéklerakói csak 2015-ben 26 millió tonna műanyagot fogadtak be. Az EU becslése szerint évente ugyanennyit termelnek majd tagjai. A ruha kétségtelenül a probléma nagy részét képezik: az Egyesült Királyságban a Waste and Resources Action Program (WRAP) jelentése szerint évente körülbelül 140 millió font értékű ruha kerül hulladéklerakókba. „A műanyaghulladék elszállítása és hasznos anyaggá alakítása nagyon fontos az emberek és környezetünk számára” – mondta Karla Magruder, a Textil Exchange igazgatótanácsának tagja a FashionUnitednek küldött e-mailben.
2. Az rPET ugyanolyan jó, mint a szűz poliészter, de kevesebb erőforrást igényel az előállítása - Az újrahasznosított poliészter minőségét tekintve szinte megegyezik a szűz poliészterrel, de előállítása 59 százalékkal kevesebb energiát igényel a szűz poliészterhez képest egy 2017-es tanulmány szerint a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal. A WRAP becslése szerint az rPET termelése 32 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátást a hagyományos poliészterhez képest. „Ha megnézzük az életciklus-értékeléseket, az rPET lényegesen jobb pontszámot ér el, mint a szűz PET” – teszi hozzá Magruder.
Ezenkívül az újrahasznosított poliészter hozzájárulhat a kőolaj és a földgáz Földből történő kitermelésének csökkentéséhez, hogy több műanyagot állítson elő. „Az újrahasznosított poliészter használata csökkenti a kőolajtól, mint nyersanyagforrástól való függőségünket” – áll a Patagonia kültéri márka honlapján, amely leginkább arról ismert, hogy használt üdítős palackokból, használhatatlan gyártási hulladékból és elhasználódott ruházatból gyapjút készít. „Megfogja a selejteket, ezáltal meghosszabbítja a hulladéklerakók élettartamát és csökkenti a szemétégetők toxikus kibocsátását. Ez is elősegíti a már nem hordható poliészter ruházat új újrahasznosítási folyamatait” – teszi hozzá a címke.
„Mivel a világ PET-termelésének körülbelül 60 százalékát a poliészter adja – körülbelül kétszer annyit, mint amennyit műanyag palackokban használnak –, a poliészterszálak nem szűz ellátási láncának kifejlesztése jelentős hatással lehet a globális energia- és erőforrásigényre” – érvel az amerikai. a Nau ruházati márka, amely arról is ismert, hogy előtérbe helyezi a fenntartható textíliákat.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
Az Allbird cipőmárka, amely a fenntartható anyagokból készült cipőkről ismert, újrahasznosított műanyag palackokból készült cipőfűzőt használ.
Újrahasznosított poliészter: hátrányok
1. Az újrahasznosításnak megvannak a korlátai – Sok ruha nem csak poliészterből készül, hanem poliészter és más anyagok keverékéből. Ebben az esetben nehezebb, ha nem lehetetlen újrahasznosítani őket. „Bizonyos esetekben ez technikailag lehetséges, például poliészterrel és pamuttal keverve. De ez még mindig pilot szinten van. A kihívás az, hogy megtaláljuk azokat a folyamatokat, amelyek megfelelően bővíthetők, és még nem tartunk ott” – mondta Magruder tavaly a Suston Magazine-nak. A szöveteken alkalmazott bizonyos laminálások és kikészítések szintén újrahasznosíthatatlanná tehetik azokat.
Még a 100 százalékban poliészterből készült ruhákat sem lehet örökké újrahasznosítani. A PET újrahasznosításának két módja van: mechanikai és kémiai úton. „A mechanikai újrahasznosítás egy műanyag palack elvétele, kimosása, felaprítása, majd visszaforgatása poliészter forgácská, amely azután a hagyományos szálgyártási folyamaton megy keresztül. A kémiai újrahasznosítás azt jelenti, hogy egy hulladék műanyagot vesznek fel, és visszahelyezik az eredeti monomerekre, amelyek megkülönböztethetetlenek a szűz poliésztertől. Ezek ezután visszatérhetnek a szokásos poliészter gyártási rendszerbe” – magyarázta Magruder a FashionUnitednek. A legtöbb rPET-et mechanikai újrahasznosítással állítják elő, mivel ez a legolcsóbb a két eljárás közül, és nem igényel más vegyszert, mint a bemeneti anyagok tisztításához szükséges tisztítószereket. A svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal azonban „ezzel az eljárással elveszítheti erejét, és ezért szűzrosttal kell keverni”.
"A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a műanyagok korlátlanul újrahasznosíthatók, de a műanyag minden hevítéskor elfajul, így a polimer későbbi iterációja lebomlik, és a műanyagot gyengébb minőségű termékek előállításához kell használni" - mondta Patty Grossman, a társaság társalapítója. Two Sisters Ecotextiles, e-mailben a FashionUnitednek. A Textile Exchange ugyanakkor azt állítja a honlapján, hogy az rPET sok éven át újrahasznosítható: „az újrahasznosított poliészterből készült ruhák célja, hogy folyamatosan újrahasznosíthatók legyenek a minőség romlása nélkül” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a poliészter ruhaciklusban megvan a lehetőség, zárt hurkú rendszer” valamikor.
A Grossman gondolatmenetét követők azzal érvelnek, hogy a világnak általában kevesebb műanyagot kellene termelnie és fogyasztania. Ha a lakosság elhiszi, hogy mindent, amit kidobnak, újrahasznosítható, valószínűleg nem látnak problémát az eldobható műanyag termékek fogyasztásának folytatásában. Sajnos az általunk használt műanyagoknak csak egy kis részét hasznosítják újra. Az Egyesült Államokban az összes műanyag mindössze 9 százalékát hasznosították újra 2015-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint.
Azok, akik az rPET kevésbé ünnepélyes szemléletét szorgalmazzák, azzal érvelnek, hogy a divatmárkákat és a vásárlókat arra kell ösztönözni, hogy amennyire csak lehetséges, részesítsék előnyben a természetes szálakat. Végül is, bár az rPET előállítása 59 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a szűz poliészter, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet 2010-es jelentése szerint még mindig több energiát igényel, mint a kender, a gyapjú, valamint az organikus és a hagyományos pamut.
Mennyire fenntartható az újrahasznosított poliészter?
2. A PET újrahasznosításának folyamata a környezetre is hatással van - Grossman szerint a poliészter újrahasznosítási folyamatával kapcsolatos másik probléma, hogy a mechanikai újrahasznosítással keletkező forgácsok színe eltérő lehet: egyesek ropogós fehérek, míg mások krémsárgák, megnehezítve a színkonzisztencia elérését. „Egyes festékezőknek nehéz fehéret szerezniük, ezért klóralapú fehérítőket használnak az alap fehérítésére” – magyarázza. „A festékfelvétel inkonzisztenciája megnehezíti a jó tételenkénti színkonzisztenciát, és ez magas szintű újrafestéshez vezethet, ami nagy víz-, energia- és vegyszerhasználatot igényel.”
Ezen túlmenően egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a PET-palackok antimont szivárogtatnak ki, egy olyan anyagot, amely „ismerten rákot okoz”, a Textile Exchange szavaival a honlapján. Az antimon-oxidot általában katalizátorként használják a PET-palackok és a poliészter gyártási folyamatában. A világ egészségügyi ügynökségei szerint nincs ok az aggodalomra, mivel a mennyiségek túl kicsik ahhoz, hogy mérgezőnek lehessen tekinteni (500 mg/kg PET). Ennek ellenére a Textile Exchange az rPET egyik „kihívásaként” az „antimon helyettesítésének megtalálását” nevezi meg.
Szintén tudományos vita folyik a CO2-kibocsátás kiszámításáról a szűz poliészter és az rPET összehasonlítása során, „mivel a szál első élettartamának hatása nem szerepel az újrahasznosított szálak átfogó környezeti értékelésében. Ha így lenne, az eredmények eltérőek lennének” – áll a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal jelentése szerint.
3. Az újrahasznosított poliészterből mikroműanyagok szabadulnak fel – Végül, de nem utolsósorban, néhány ellenző azt állítja, hogy az rPET megakadályozza, hogy a műanyag eljusson az óceánba. Még mindig megteszi, mivel a mesterséges anyagokból mikroszkopikus műanyag szálak – a hírhedt mikroműanyagok – szabadulhatnak fel. Az Egyesült Királyságban található Plymouth Egyetem legújabb tanulmánya szerint a mosógép minden egyes ciklusa több mint 700 000 műanyagszálat bocsáthat ki a környezetbe. Az Environmental Science Technology című folyóiratban 2011-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a mikroszálak a világ partjain található emberi eredetű törmelék 85 százalékát teszik ki. Nem számít, hogy a ruhák szűz vagy újrahasznosított poliészterből készülnek, mindkettő hozzájárul a mikroműanyag szennyezéséhez.
X
We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies.
Privacy Policy
hírek
Hagyományos vegyiszálas szövetek tudásmegosztása!2022/04/22POY (előre orientált fonal): megnyújtható és nem tud visszapattanni. Egyedül nem készíthető belőle lánc vagy vetülék. Más vezetékekkel kell kombinálni, és 1,6-szorosára meghosszabbítható. A POY huzal kis rugalmasságú hálózati vezeték félkész terméke. Tipikus anyag: mosott bársony.
Miért szeretik a bútorszövetek az újrahasznosított poliészter anyagokat?2022/04/22Az újrahasznosított poliészter fogyasztás utáni hulladékból készül, például PET műanyag palackokból, amelyeket általában elégetnek vagy földbe temetnek. Az új poliészterszál gyártási folyamatához képest ez az újrahasznosítási folyamat csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, és fokozatosan megszüntet......